képek
prezentáció
Finnországban jártunk
A Leonardo da Vinci program keretében négyen részesültünk abban a lehetőségben, hogy egy hónapra Finnországba utazhattunk. Kis csapatunk: Bakos Péter 13.V, Kun Péter 13.C, Szűcs Bence 13.C és Várhegyi Miklós 12.E osztályos tanulók.
Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy ez a program számunkra olyan lehetőséget nyújtott, mely nem sokszor adódik az életben!
Már az intenzív felkészítő foglalkozásokon éreztük, hogy nagyon sokat fejlődött az angol szókincsünk, illetve sokat tanultunk a finn gasztronómiáról. Mindez nagyban hozzájárult a szakmai tapasztalatainkhoz és egyben rávezető volt a szakmára!
Augusztus 16-án csapatunk végre irányt vett a körülbelül 1500-2000km-re lévő finn kisvárosba Savonlinnába. Nagyon nagy élmény volt az utazás, ugyanis többségünk még nem ült repülőn, izgultunk, de örültünk, hogy kipróbálhattuk ezt is! Ezután hosszú vonatozás következett a fővárostól Savonlinnáig, de nem bántuk, mert közben gyönyörködhettünk az 1000 tó országának szépségében.
Az első napokban volt időnk bejárni a várost és kirándulni a vidéken. Rögtön láttuk, hogy ez nem egy tipikus város, hisz tavakból és szigetekből áll, amiket különböző hidak kötnek össze egymással. Részt vettünk egy hajókiránduláson, kipróbáltuk az igazi finn szanuát, amikor a forró levegőről kilépve az alig 10 fokos tóba szaladtunk „hűsölni”, illetve Savonlinna történelméről is sokat megtudtunk angol nyelvű idegenvezetésen az Olavinlinna várban, mely szintén egy tó közepén található. Egy hónap nem kevés idő, mégis úgy éreztük, hogy nagyon hamar elrepült. A finn mentalitásnak és kedvességnek hála, egyikünknek sem volt honvágya. A csapat jól összekovácsolódott, így ha volt is konfliktus meg tudtuk beszélni azt. Dolgozni a Paviljonkiba jártunk, amely az iskola által üzemeltetett étterem, csodálatos kilátással a tóra (természetesen!) és a legmodernebb felszereltséggel. Hárman a konyhán dolgoztunk szakácsként, egyikünk pedig pincérként. A munkában nagyon jól kijöttünk az ottani szakácsokkal, tanulókkal. Ők is sok dologra tanítottak meg bennünket, de nekünk is sikerült pár új fogást mutatnunk! A munkát mindig megbeszéléssel kezdtük, hogy ki milyen munkafeladatot fog végezni az adott napon. Megbeszéltük a napi menüt és már megbeszéltük a másnapi ételhez szükséges előkészülést is!
Megfogott bennünket az, hogy nagyon könnyen veszik az életet, valamint hogy nagyon egészségesen élnek. Rengeteg halat, zöldséget, gyümölcsöt, különösen erdei bogyós gyümölcsöket esznek sütve, főzve, párolva. Bár az ízviláguk számunkra először kicsit furcsa volt, idővel megbarátkoztunk vele.
Magyar étel főzésére is felkértek bennünket, ami nagyon jól sikerült, kb. 80 főre kellett főznünk és a vendégeknek nagyon ízlett minden, amit főztünk.
Érdekes volt még az is, hogy Finnországban nem azonos korosztályú tanulók járnak a szakképzésbe, ugyanis vannak 14-éves kortól 35-éves korig is diákok az iskolában. A szakmát 3 évig tanulják, a 3 év alatt 6 hónapot a szakácsoknak pincérként, a pincéreknek szakácsként kell eltölteni. Vizsgát csak a szakma végén tesznek és osztályzatot nem kapnak. Ebből kifolyólag jól megértik egymást a különböző korosztályok, és az én meglátásom szerint sokkal gördülékenyebb így a munka.
Nagyon gyorsan eltelt az egy hónap és szomorúan érintett bennünket a búcsúzás, mivel az ottani csapat nagyon megszeretett bennünket és mi is őket. Mindnyájunknak egy álmunk teljesülhetett be azzal, hogy az iskolánk segítségével kijuthattunk Finnországba, ahol sok új tapasztalatban és élményben volt részünk. Sok újat tanultunk! Köszönjük a lehetőséget.
PARTNEREINK:
